- Továbbá négyszer valószínűbb, hogy lélegeztetni kell őket és körülbelül 3,5-ször nagyobb az esélye hogy intenzív osztályra kerülnek
- Különösen magas náluk a gyulladásos markerek vérszintje, ami rosszabb COVID-19 kimenetellel társul
- Megelőző és terápiás intézkedések szükségesek a fogágybetegség globális terhének csökkentéséhez
- A vizsgálat az Universidad Complutense de Madrid, a montreali McGill Egyetem és a Katari Egyetem együttműködésének eredménye
- A vizsgálatot a Journal of Clinical Periodontology folyóiratban, a parodontológia területén világszerte referenciának számító lapban publikálták
Február 3. – Mindeddig nem volt rá bizonyíték, hogy a fogágybetegségben szenvedő betegeknél, akik megfertőződtek a SARS-CoV-2 vírussal, és kialakult náluk a COVID-19, nagyobb az esélye a rosszabb kimenetelnek. Azonban a „Journal of Clinical Periodontology” folyóiratban – amely a legmérvadóbb a tudományos fogászati közösségben – megjelent vizsgálat felfedi, hogy a fogágybetegség jelentősen kapcsolódik a COVID-19-ből eredő olyan szövődmények fokozott kockázatához, mint az intenzív osztályos kezelés vagy a lélegeztetés szükségessége, sőt még a legsúlyosabb következmények, beleértve a halált is.
A vizsgálatot 2020 márciusa és júliusa között végezték a katari nemzeti elektronikus egészségügyi nyilvántartásból származó adatokkal, és 568 COVID-19 beteget tartalmazott. „A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a fogágybetegség jelentősen összefüggött a COVID-19 betegség súlyosságával és a szövődmények kialakulásával; ezért a fogágybetegséggel küzdő betegeknek konzultálniuk kell a fogorvosukkal, hogy megkapják a megfelelő diagnózist és kezelést, így csökkentve a szövődmények kockázatát, ha megfertőződnek a SARS- CoV-2 vírussal” – mondta Professzor Mariano Sanz, a vizsgálat egyik koordinátora és az Universidad Complutense de Madrid ETEP (parodontális betegségek etiológiája és terápiája) kutatócsoportjának társigazgatója.
Dr. Sanz, a Spanyol Parodontológiai Társaság (Spanish Society of Periodontology) SEPA alapítványának tiszteletbeli igazgatósági tagja szerint „a parodontális betegségek, és főleg a fogágybetegség esetében kimutatták, hogy kiegészítő tényezőként hat a COVID-19 betegség fertőzésének súlyosságában, ami ismét kiemeli megelőző és terápiás intézkedések végrehajtásának szükségességét a fogágybetegség globális terhének csökkentése érdekében.”
Referenciavizsgálat
Bár már voltak korábbi adatok a fogágybetegség és a COVID-19 fertőzés közötti lehetséges kapcsolatról, ennek a megfigyeléses vizsgálatnak az eredményei különösen meggyőzőek. A vizsgálat a Dr. Sanz és a montreali McGill Egyetem kutatói, Faleh Tamimi professzor vezetésével a Katari Egyetem, illetve a dohai Hamad Medical Corporation szakértői közötti együttműködés eredménye.
Egyéb tényezőkre történt módosítást követően a vizsgálat azt jelzi, hogy a fogágybetegség jelentős összefüggést mutatott a halálozással (esélyhányados (OR) = 11,17), lélegeztetéssel (OR = 4,03) és intenzív osztályon történt kezeléssel (OR = 3,57) a kontrollhoz viszonyítva. Ez azt jelenti – hangsúlyozza Dr. Sanz –, hogy „a fogágybetegséggel küzdő betegek esetében a halálozás körülbelül 11-szer valószínűbb, 4-szer valószínűbb, hogy lélegeztetni kell őket és körülbelül 3,5-ször nagyobb az esélye hogy intenzív osztályra kerülnek, ha COVID-19 fertőzést kapnak."
Hasonlóképp kimutatta a vizsgálat, hogy a fogágybetegséggel küzdő betegeknél a rosszabb COVID-19 kimenetelhez kapcsolódó markerek, mint a D-dimer, fehérvérsejtszám, C-reaktív protein vérszintje is szignifikánsan magasabb. Ez a vizsgálat felelősei szerint azt jelenti, hogy a fogágybetegséggel küzdő betegeknél nagyobb a valószínűsége a rendellenes immun- és gyulladásos válasznak, az úgynevezett „citokin vihar” kialakulásának, ez felelős sok COVID-19 betegnél az állapot gyors romlásáért.
A kórházi kezelésre és a lélegeztetésre gyakorolt hatás
Ezen eredmények jelentősége mellett Dr. Sanz és a SEPA alapítvány tudományos koordinátora, Miguel Carasol azt is megjegyzi, hogy „a fogágybetegség szorosan összefügg a tüdőgyulladással a kórházi kezelésre vagy gépi lélegeztetésre szoruló betegeknél.” Ez az összefüggés leginkább a szájüregben (főleg a parodontális zsebekben) élő bakteriális kórokozók belélegzésének köszönhető a fogágybetegséggel küzdő betegeknél; amikor belélegzik ezeket a kórokozókat, a gazdaszervezet hiányos védekező mechanizmusa elősegíti a baktériumok megtelepedését a tüdőben, ami gyorsan rontja a beteg egészségi állapotát.
Mivel a kétoldali tüdőgyulladás jelenléte és a gépi lélegeztetés szükségessége a COVID-19 állapot romlásának és az elhalálozás fokozott kockázatának fő jelei, Miguel Carasol kiemeli: „egyértelmű, hogy nem csak a szájhigiéniára és az orális fertőtlenítők alkalmazására kell jobban odafigyelni kórházi körülmények között, hanem arra is, hogy diagnosztizáljuk és kezeljük a fogágybetegséggel küzdő betegeket mielőtt bekerülnének a kórházba.”
Mindezek a bizonyítékok, a SEPA elnöke, Antonio Bujaldon szavai szerint „különösen fontosak, ha figyelembe vesszük, milyen magas a jelenleg fogágybetegséggel küzdők száma hazánkban, amit sok esetben még nem is diagnosztizáltak.” A legutóbbi szájhigiéniai felmérés Spanyolországban (2020) arra utal, hogy a felnőttek 25–34%-ánál előfordulnak parodontális zsebek, az állapot a fiatal felnőttek 8%-ánál, az idősebb felnőttek 12%-ánál súlyos.
A szájhigiénia és a SARS-CoV-2 átadás / patogenitás
Ez a vizsgálat azon, egyre nagyobb számú vizsgálathoz csatlakozik, amelyek megpróbálják kideríteni a szájüreg szerepét a SARS-CoV-2 átadásában és patogenitásában.
Jelenleg ismert, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés szintje attól a képességétől függ, hogy a vírus be tud hatolni a sejtekbe az angiotenzin konverter enzim 2-t (ACE-2) használva fő receptorként és a vírus belépési kapujaként. Mivel a hámsejtek a szájüreg különböző nyálkahártyáiban magas számban expresszálják az ACE-2-t, és mert a szájüreg az első érintkezési pontok egyike a test külseje és belseje között, nagy a valószínűsége, hogy a megtelepedés és a vírusfertőzés ezen útvonala meghatározó tényező a COVID-19 megjelenésében.
Az Universidad Complutense kutatója, David Herrera szerint „ez a tény egyértelmű jelzés, hogy intézkedéseket kell tenni a vírusok szájüregben történő megtelepedése ellen nem csak fizikai elhatárolókkal (maszk, arcpajzs stb.), hanem az olyan hatásos orális fertőtlenítők azonosításával, amelyek csökkenteni tudják a vírus átadását és patogenitását."
A legújabb in vitro és in vivo kutatások kimutattak, hogy a cetilpiridinium-klorid és/vagy povidon-jód alapú szájöblítők rendelkeznek vírusölő képességgel, és segíthetnek megelőzni a COVID- 19 fertőzést, bár „klinikai vizsgálatokra van szükség a hipotézis igazolására” – figyelmeztet Professor Herrera, az ETEP kutatócsoport társigazgatója és a SEPA korábbi elnöke.
A Spanyol Parodontológiai Társaság (SEPA) április 15-én mutatja be ezeket és más fontos fejleményeket a II. COVUD-19 Multidiszciplináris Kongresszuson, ami 2021. április 12–16. között zajlik 60 tudományos társaság részvételével.
További információk:
Paco Romero. Tel.: 639.64.55.70. pacoromeroperiodista@gmail.com
Miguel Lopez. Tel.: 91.314.27.15. miguel.lopez@sepa.es
https://www.cuidatusencias.es
https://www.sepa.es
Angol nyelvű cikk: According to a multinational study, with Spanish participation, periodontitis patients are 9 times more likely to die if they suffer from COVID-19. (download PDF)
