A Dentaid szempontjai az egyes országok egészségügyi hatóságai által megadott aktuális ajánlások és kezelésekről SARS-CoV-2 témakörben

Az egyes országok egészségügyi hatóságai által megadott aktuális ajánlások és kezelések a SARS-CoV-2 vírus biológiájáról és a humán fertőzés klinikai következményeiről jelenleg rendelkezésre álló ismereteken alapulnak. Ilyen körülmények között a különböző szakértői bizottságok irányelveket és javaslatokat dolgoztak ki, amik lehetővé teszik, hogy megpróbáljuk egyszerű módszerekkel csökkenteni a fertőződés valószínűségét vagy mérsékelni a vírus terjedését. Ezekhez tartoznak: szociális távolságtartás, maszkhasználat, kézmosás és víz-alkohol gél használata, szájöblítő használata stb.

Az orvosi és fogorvosi társaságok, amelyek ezeket az ajánlásokat egymással összhangba hozták:

1. táblázat - Néhány fogorvosi társaság és egészségügyi hatóság, amik javasolják szájöblítő használatát a fogorvosi ellátás előtt

Az említett társaságok által kiadott dokumentumokban a klinika szervezésére, a betegek fogadására, a személyi védőfelszerelés használatára, a mobilitásra a közös terekben stb. vonatkozó ajánlásokon kívül javasolják, hogy a beteg bármilyen fogászati tevékenység előtt használjon povidon-jód, hidrogén-peroxid vagy cetilpiridinium-klorid (CPC) tartalmú szájöblítőt.  Bár a szakértők támogatják ezeket az intézkedéseket, azt is kiemelik, hogy ezek közvetett bizonyítékokon és a molekulák hatásmechanizmusán alapulnak, és egyetértenek abban, hogy jól megtervezett klinikai vizsgálatokat kell végezni hatásosságuk igazolására (1,2).

Ezt leszögezve, a fogorvosi beavatkozás előtti szájöblítés ajánlásának logikus alapja van, ami megengedi annak feltételezését, hogy az olyan szájöblítő használata, amiben van antivirális hatású (SARSCov-2 elleni) összetevő, segíthet csökkenteni a vírusterhelést a nyálban; így lecsökken annak valószínűsége, hogy a COVID-pozitív személy megfertőz másokat a közvetlen környezetében. 

Különböző szerzők kimutatták, hogy az első hét során, amikor a COVID-pozitív betegek tüneteket mutatnak, a nyál vírusterhelése 104-108 másolat/ml. Ezek az eredmények egybehangzóak azokkal, amiket az orr-garati és száj-garati régióból vett törlet mintákból kaptak.  Ezek a szerzők a nyál diagnosztikai eszközként történő használatát is javasolják COVID-19 esetében a mintavétel egyszerűsége miatt, illetve azért, mert ez egy kis kockázatú, kevésbé invazív eljárást igényel (3, 4, 5, 6). Hasonlóan azt is kimutatták már, hogy a nyál vivőanyag különböző patogének átadásához, például: Epstein-Barr vírus, Herpes simplex vírus, cytomegalovírus, humán papilloma vírus, Zika-vírus (7, 8, 9). Különböző publikációk alapján az Egészségügyi Világszervezet úgy véli, hogy a SARS-CoV-2 vírus átadásának egyik fő forrása a nyál és a nyálcseppek, amiket a fertőző személy bocsát ki beszéd, éneklés, tüsszentés vagy köhögés közben. Ezért tekintet nélkül arra, hogy az orr régió lehet a fertőzés fő útvonala, tagadhatatlan, hogy a vírus „él” és nagy számban van jelen a nyálban, így ez fontos fertőzési forrást jelent a szem, a száj és maga az orr régió számára (https://www.who.int/news-room/commentaries/detail/transmission-of-sars-cov-2-implications-for-infection-prevention-precautions, 6, 10). 
A tudományos bizonyítékok tekintetében, amelyek azt jelzik, hogy a CPC hasznos eszköz lehet a SARS-CoV-2 terjedésének csökkentésében. Popkin et al. 2017-es vizsgálata bizonyította ennek a negyedrendű ammóniumvegyületnek a vírusellenes hatását, és megállapította, hogy az EC50 (hatásos vírusölő koncentráció) hat különböző influenzavírus törzs esetében az 5,0-12,5 µg/ml tartományba esik; ezek a koncentrációk 50-100-szor alacsonyabbak, mint a CPC koncentráció, ami több forgalomban lévő szájöblítőben található. Továbbá állatmodellben in vivo bizonyították, hogy egy 0,1% CPC tartalmú spray csökkentette a halálozást és a megbetegedést influenzavírussal megfertőzött egerekben. Ezen kívül a szerzők bemutatták, hogy a mechanizmus, amivel a CPC inaktiválja az influenzavírust, az a vírusburok destabilizálása vagy roncsolása. Ugyanezt a sprayt használták egy randomizált, kettősvak, placebokontrollos próbavizsgálatban, amivel azt kívánták igazolni, hogy az említett formula meg tudja akadályozni a vírusok által okozott felső légúti fertőzéseket (influenzavírus, respiratory syncytial vírus, humán metapneumovírus, rhinovírus és adenovírus). 

Bár ebben a próbavizsgálatban nem találtak szignifikáns különbséget a placebót használó csoport és a kísérleti csoport között a felső légúti fertőzés megakadályozásának képességében, számottevő eltérést figyeltek meg a köhögés és a torokfájás súlyossága és időtartama tekintetében. Természetesen egy spray nem ugyanaz, mint egy szájöblítő, mivel a spray használatakor az adagok térfogata körülbelül 0,3-0,5 ml-nek felel meg, míg a szájöblítőből 10-15 ml-t használnak, és ez még a gargarizálást is lehetővé teszi. Másrészt a szájöblítők rendszerint nem tartalmaznak xantángumit; viszont több tartalmaz glicerint. 
Végül, 2019-ben Shen et al. publikált egy vizsgálatot a Journal of Virology folyóiratban, amiben vegyületek széles körének vírusellenes hatását vizsgálták 4 különböző típusú koronavíruson. Egy 36 molekulát tartalmazó alcsoporton belül a CPC kilencedik lett, erős vírusellenes hatást mutatva, az EC50 értékek 0,6 és 7,6 µM között voltak.

Bár messze vagyunk annak igazolásától, hogy a CPC képes lenne meggyógyítani a SARS-CoV-2 által okozott betegséget, kijelenthető, hogy ez a molekula kiemelkedő vírusellenes hatással bír, nem csak az influenzavírus és a koronavírus, hanem a Hepatitis B vírus és a Herpes simplex vírus ellen is (14, 15). A COVID-19 világjárvány gyors előrehaladása nem tette lehetővé megfelelő klinikai vizsgálatok kialakítását a legtöbb orvosi javaslat és protokoll hatásosságának bizonyítására a használatban, például különböző vírusellenes molekulák (remdesivir, lopinavir, ritonavir, oseltamivir, hidroxiklorokin) alkalmazása, COVID-19-ből felgyógyultak plazmája, kézmosás, négykezes munka, levegő/vízfecskendők használatának kerülése stb. (16). A szájöblítők a SARS-CoV-2 vírus terjedését megelőző eszközként történő használatának valódi hatását igazoló klinikai vizsgálatok folyamatban vannak. Mivel pedig a povidon és a peroxid használata javasolt, a CPC tartalmú szájöblítők használatát alátámasztó bizonyítékok is egyre biztosabbnak tűnnek. 

Összefoglalva, a CPC tartalmú szájöblítők használatára vonatkozó állítások egyike sem jelzi, hogy ez meg tudná gyógyítani a COVID-19 betegséget; a COVID-pozitív betegeknél magas a vírusterhelés a nyálban, ez hordozóanyagot biztosít a vírusnak, ami által átterjedhet más emberekre. A vírusellenes összetevőt tartalmazó szájöblítő használata eszköz lehet, ami segít csökkenteni a vírus terjedését. Ezért olyan szájöblítő használata, amely cetilpiridinium-kloridot tartalmaz, egy olyan molekulát, amit több mint 30 éve használnak a szájápolásban, egyszerű és biztonságos módja lehet a vírusteher csökkentésének a szájban. 

1. ábra - Országok, ahol bevezették a szájöblítő használatát a fogorvosi ellátás előtt

Referenciák

1.- Meng L, Hua F, Bian Z. 2020. Coronavirus Disease 2019 (COVID-19): Emerging and Future Challenges for Dental and Oral Medicine. J Dent Res 99:481-487. doi: 10.1177/0022034520914246. Epub 2020 Mar 12.

2.- Herrera D, Serrano J, Roldán S, Sanz M. 2020. Is the oral cavity relevant in SARS-CoV-2 pandemic? Clin Oral Investig. 24: 2925-2930. doi: 10.1007/s00784-020-03413-2.

3.- Azzi L, Carcano G, Gianfagna F et al. 2020. Saliva is a reliable tool to detect SARS-CoV-2. J Infect. 81:e45-e50. doi: 10.1016/j.jinf.2020.04.005. 

4.- Iwasaki S, Fujisawa S, Nakakubo S et al. 2020. Comparison of SARS-CoV-2 detection in nasopharyngeal swab and saliva. J Infect. doi: 10.1016/j.jinf.2020.05.071.

5.- Zhu J, Guo J, Xu Y, Chena X. 2020. Viral dynamics of SARS-CoV-2 in saliva from infected patients. J Infect. doi: 10.1016/j.jinf.2020.06.059.

6.- To K, Tsang O, Yip C, et al. 2020. Consistent detection of 2019 novel coronavirus in saliva. Clin Infect Dis. doi: 10.1093/cid/ciaa149.

7.- Petti S and Lodi G. 2020. The controversial natural history of oral herpes simplex virus type 1 infection. Oral Dis. 25: 1850-1865. doi: 10.1111/odi.13234.

8.- Wiwanitkit, V. 2017. Zika virus: Oral health care and oral disease. Oral Diseases, 23, 134. doi.org/10.1111/odi.12517

9.- Guidry T, Birdwell E, Scott S. 2018. Epstein-Barr virus in the pathogenesis of oral cancers. Oral Diseases, 24, 497–508. doi. org/10.1111/odi.12656

10.- Luo L, Liu D, Liao X, Wu X, Jing Q, Zheng J, et al. Modes of contact and risk of transmission in COVID-19 among close contacts (pre-print). MedRxiv. 2020 doi:10.1101/2020.03.24.20042606.

11.- Popkin DL, Zilka S, Dimaano M, et al. 2017. Cetylpyridinium Chloride (CPC) Exhibits Potent, Rapid Activity Against Influenza Viruses in vitro and in vivo. Pathog Immun. 2: 252‐269. doi:10.20411/pai.v2i2.200

12.- Mukherjee PK, Esper F, Buchheit K, et al. 2017. Randomized, double-blind, placebo-controlled clinical trial to assess the safety and effectiveness of a novel dual-action oral topical formulation against upper respiratory infections. BMC Infect Dis. 17: 74. doi:10.1186/s12879-016-2177-8.

13.- Shen L, Niu J, Wang C et al. 2019. High-Throughput Screening and Identification of Potent Broad-Spectrum Inhibitors of Coronaviruses. J Virol 93: e00023-19. doi: 10.1128/JVI.00023-19

14.- Seo H, Seo J, Cho Y, Ko E, Kim Y, Jung G. 2019. Cetylpyridinium chloride interaction with the hepatitis B virus core protein inhibits capsid assembly. Virus Res. 263: 102-111. doi: 10.1016/j.virusres.2019.01.004.

15.- Álvarez D, Duarte L, Corrales N, Smith P, González P. 2020. Cetylpyridinium chloride blocks herpes simplex virus replication in gingival fibroblasts. Antiviral Res. 179: 104818. doi: 10.1016/j.antiviral.2020.104818

16.- Yan J, Liu A, Huang J et al. 2020. Research Progress of Drug Treatment in Novel Coronavirus Pneumonia. AAPS Pharm Sci Tech 13: 21: 130. doi: 10.1208/s12249-020-01679-z.
 

Angol nyelvű cikk: In order to clarify the messages issued by some companies, DENTAID would like to state some points. (download PDF)